Eperjes község

Adatok

Régió: Dél-Alföld
Megye: Csongrád megye
Kistérség: Szentesi kistérség
Lakosság: 697 fő
Terület: 73.93 km²
Népsűrűség: 9,43 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 63

Fekvése

Kassától 33 km-re északra, a Tarca (szlovákul Torysa) partján fekszik. (é. sz. 49°0′ k. h. 21°15′Hiba a kifejezésben: ismeretlen „{” központozó karakter, Hiba a kifejezésben: ismeretlen „{” központozó karakter)

Testvérvárosa

Nyíregyház Németország

Nevének eredete

Neve a magyar eper növénynévből származik, amely olyan helyre utal, ahol sok földieper terem.

A Mária-szobor

Története

A város környékén már a hallstatti korban voltak települések. Helyén már a 8. században szláv település állt. A monda szerint a mai Eperjest II. (Vak) Béla alapította 1132-ben és a környéken jellemző eperről nevezte el. Az eper a városcímerben is látható. II. Géza alatt flamand telepesek érkeztek. Először 1233-ban említik. 1288-ban a karmelita szerzetesek alapítottak itt monostort. 1299-ben kapott városi jogot.

A Szent Miklós-székesegyház

Károly Róbert király 1324-ben emelte szabad királyi város rangjára, amely azt is jelentette, hogy polgárai várfallal vehették körül. Önállóságát jellemzi, hogy az egyik tárnoki város volt. 1395-ben itt állította meg a Kanizsai János kancellár és Ilsvai Leusták nádor vezette magyar sereg II. Ulászló lengyel király seregét. A 16. században virágkorát élte, 1514 óta van országos vásártartási joga. A reformáció egyik központjává vált. 1531-ben a város iskolája evangélikus intézetté alakult, 1656-ban már könyvnyomda is működött a városban. 1667-ben megnyílt az evangélikus kollégium.

A virágzó várost többször feldúlták története során: 1441-ben a lengyelek, a 17. század elején Basta és Belgoijoso, 1672-ben Thököly Imre hadai, egy évre rá Wolkra gróf martalócai. 1673-ban I. Lipót megfosztotta városi jogaitól, falait leromboltatta. Ettől kezdve a város szabadsága megszűnt. 1683-ban lengyel támadást vert vissza. 1684. szeptember 17-én Schulz tábornok a város mellett verte szét a kurucok táborát, a várost pedig hétheti ostrom után megegyezéssel megszállta, majd szavát szegte. 1687-ben Caraffa tábornok kegyetlenkedett a városban: több mint 300 embert kínoztatott meg és 24 gazdag polgárt nyilvánosan kivégeztetett, hogy vagyonukat megszerezhesse. Ezután 1696-ban tűzvész pusztított. 1701-ben II. Rákóczi Ferencet, miután Solari császári tábornok a sárosi várban elfogta, bebörtönzése előtt Eperjesen őrizték. 1704-ben a kurucok 17 havi ostrom után foglalták el. Ekkor játszotta át a várost Fleischer János tanácsúr (az eperjesi Fleischer család őse)a magyaroknak. A vitézlő fejedelem visszadta a városnak jogait. 1710-ben pestisjárvány tört ki. 1751-ben hadifelszerelését elszállították, majd erődítményeit fokozatosan lebontották, csak néhány falszakasz és egy torony maradt meg.

1831-ben itt volt a koleralázadás egyik központja. 1849-ben itt bontott zászlót Hurban vezetésével a szlovák felkelők csapata Kossuth ellen. A szabadságharc téli hadjáratának végén a branyiszkói ütközet után itt csaptak össze Görgey Artúr hadai a császári csapatokkal. 1887-ben újra tűzvész pusztított, a város majdnem teljesen leégett. 1910-ben 16 323 lakosából 7976 magyar, 6494 szlovák, 1404 német és 170 román volt.

A ferencesek temploma

Az első világháború során 1915-ben az oroszok megközelítették a várost. 1919. június 16-án Eperjesen kiáltották ki a Szlovák Tanácsköztársaságot, amelyet az intervenciós csapatok rövidesen levertek. A trianoni békeszerződésig Sáros vármegye székhelye volt. Az 1944. augusztus 31-én kezdődött német megszállás alól a duklai csata után 1945. január 19-én szabadult fel. 2001-ben 92 786 lakosa volt, 94%-ban szlovák nemzetiségű, magyar 0,2%.

Látnivalók

A görög katolikus templom

A Szent Miklós-kegytemplom háromhajós késő gótikus csarnoktemplom. 1330-ban kezdték építeni, de csak 1515-ben fejezték be. Tornya 1750 körül épült, 1903-ban Schulek Frigyes tervei szerint átépítették. Szárnyas főoltára 1490-ből való. Búcsújáróhely, ma a görög katolikusoké.
Itt van a görög katolikus egyház felvidéki központja, székesegyházuk 1754-ben épült.
A karmelita templom a 17. századból való, 1719-től a ferencesek temploma és kolostora, ekkor barokkizálták.
Evangélikus temploma 1642-ben épült mai formájában, 1913-ban leégett. 1930-ban ide helyezték Caraffa áldozatainak csontjait.
Evangélikus kollégiumát 1667-ben építették, 1673-ban a katolikusoké lett, az evangélikusok 1783-ban kapták vissza. 1887-ben emeletet húztak rá. Komoly könyv-, természetrajzi és éremgyűjteménnyel rendelkezett.
Ortodox temploma gótikus alapokon 1754-ben épült.
A városházát 1424-ben építették.
Caraffa vérpadja helyén 1751-ben készített Mária-szobor áll.
Az egykori vármegyeházát 1783-ban építették copf stílusban.
A 17. század elején épült reneszánsz Rákóczi-házban kötötte meg 1633-ban I. Rákóczi György a császár követeivel az eperjesi egyezményt.
A város műemlékekben rendkívül gazdag, környéke ásványvízforrásokban bővelkedik.
A Solivary, Szlovákia egyetlen sóbányászati vállalata Eperjesen működik. A Jonáš Záborský színház

Híres emberek Eperjesen

Itt született 1689. április 3-án Bercsényi György Ignác francia tábornagy, a kuruc vezér fia.
Itt született ˙1707. november 29-én Klobusiczky Ferenc erdélyi és zágrábi püspök, kalocsai érsek.
Itt született 1740. február 23-án Korabinszky János Mátyás térképész, líceumi tanár.
Itt született 1814. február 24-én Dessewffy Emil konzervatív politikus a Budapesti Híradó főszerkesztője, az MTA elnöke.
Itt született 1814. szeptember 17-én Pulszky Ferenc politikus, régész, művészettörténész, 1848-ban államtitkár, majd a Nemzeti Múzeum igazgatója, az MTA elnöke, országgyűlési képviselő.
Itt született 1822. január 1-jén Kerényi Frigyes költő.
Itt született 1825. április 27-én Gregus Ágoston filozófus, nyelvész, író, és műfordító.
Itt született 1897. március 23-án Hamvas Béla író, filozófus
Itt született 1917. szeptember 4-én Maléter Pál ezredes, honvédelmi miniszter, az 1956-os forradalom kivégzett mártírja.
Itt hunyt el 1573. június 15-én Verancsics Antal bíboros, esztergomi érsek.
Itt hunyt el 1857. április 5-én Oláh Ibolya jogtudós, író.

Itt tanult:

Gyöngyösi István költő
Kossuth Lajos
Hviezdoslav
Szirmay András
Thököly Imre

Itt volt jog gyakornok:

Kossuth Lajos
báró Eötvös József
Kazinczy Ferenc

Következő községek

További községek